Oldal kiválasztása

Rendszeresen visszatérő kérdés a házipénztárral kapcsolatban, hogy hogyan is van ez a 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlát. Az alábbi cikkben összegyűjtöttem minden fontos tudnivalót, a korlát értelmezésétől a bejelentésen át a mulasztási bírság mértékéig.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art) szabályozza a kérdést, a 38.§ (3a) és (3b)bekezdésekben:

(3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.
(3b) Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3a) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

Kikre vonatkozik pontosan a szabály? Kik a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók?
Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó azt jelenti, akinek kell hogy legyen bankszámlája. Ilyenek a gazdasági társaságok, és az áfás magánszemélyek, például az áfás egyéni vállalkozó. Az áfa mentességet választó egyéni vállalkozónak nem kell, hogy legyen bankszámlája, és a magánszemélyeknek sem. Akkor sem vonatkozik rájuk a szabály, ha van bankszámlájuk.

Milyen ügyletekre vonatkozik és mire nem?
Termékértékesítésre és szolgáltatás nyújtásra, azaz jellemzően ha számla van készpénzben kifizetve. Nem vonatkozik a kölcsönre, vagy annak visszafizetésére, viszont a kapcsolódó kamatra már vonatkozik. Nem vonatkozik a kötbérre, kártérítésre, késedelmi kamatra, óvadékra sem. A foglalóval azonban vigyázni kell, mert az az ellenértékbe beleszámít, tehát vonatkozik rá a korlát.

Mit jelent, hogy szerződésenként?
Ha a készpénzfizetés több részletben történik, de ugyanarra a munkára vonatkozóan, akkor azt egybe kell számítani. Ha nagyon hasonló tevékenységet azért bontanak külön szerződésekre a felek, hogy ezt a szabályt megkerüljék, akkor a NAV át fogja minősíteni egy szerződéssé. Ha a két fél ugyanaz, de egyértelműen két teljesen más tevékenységről van szó, akkor azt nem kell összeszámítani (például ha én a könyvelés mellett vállalok épületfelújítást is egy partnernek, akkor az egyértelműen külön szerződés.) A NAV kiadott egy tájékoztatást az értelmezéssel kapcsolatban, (3002/2013-as útmutató), amiben a keretszerződés alapján történő lehívásokat külön szerződésnek lehet értelmezni. A folyamatosan teljesített szolgáltatásokat (könyvelési, jogi szolgáltatás, vagyonvédelem, rendszergazdai szolgáltatás) viszont egy szerződésnek kell tekinteni, akkor is, ha az összeg változik minden hónapban. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy esetleg összeszámíthatja az adóhatóság a külön szerződéseket, inkább kérjünk állásfoglalást.

Bruttó vagy nettó összeget kell figyelni?
Egyértelműen a bruttó összeget, ezt ki is emeli a törvény.

Mennyi a bírság, ha mégis van 1,5 millió forint feletti kifizetés?
A 1,5 millió feletti rész után 20% mulasztási bírságot kell fizetnie mindkét félnek! Tehát ha egy szerződésre ugyanabban a hónapban készpénzben fizet a vevő 2 millió forintot, akkor az 500 ezer forint 20%-át, azaz 100 ezer forintot fizet a vevő is, és 100 ezer forintot az eladó is mulasztási bírságként.

Honnan tudja a NAV, hogy volt ilyen kifizetés? – Mire vonatkozik a bejelentési kötelezettség?
Az Art-ban, a  17. §-ban szerepel az alábbi szabály is:

Art. 17.§(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

A fentiek alapján ha 2 millió forint fölötti volt a be- vagy kifizetés, vagy kapcsoltak esetén 1 millió fölött, akkor fel is kell jelentenünk magunkat… Annak kell a 40-es számú nyomtatványt beküldenie, aki kapja a pénzt. (Ez a szabály az 1,5 millió forintos korláttól független, nem teljesen ugyanazokra vonatkozik, de azért elég nagy az átfedés. Van olyan eset, hogy bejelentési kötelezettség van ugyan, de bírság nincs. Ilyen például, ha a vevő nem áfa körös egyéni vállalkozó: ekkor bejelentési kötelezettség van, de a 1,5 millió forintos korlát nem vonatkozik rá.)

És ha nem jelenti be a vállalkozás?
Ha nem éri el a készpénzfizetés a bejelentési értékhatárt, akkor adóellenőrzéskor derülhet ki, hogy volt ilyen kifizetés. Elég könnyű megtalálni, főleg, ha a könyvelési adatokat excelben is megkapja az adóhatóság. Ha eléri a bejelentési értékhatárt, és ennek ellenére nem jelenti be a vállalkozás, akkor ellenőrzéskor nem “csak” a fentebb említett 20%-os mulasztási bírsággal kell kalkulálni, hanem a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti 500 ezer forintig terjedő bírsággal is.

Mit lehet tenni, ha ott áll a vevő, és készpénzben akar fizetni? Mégsem mondhatom, hogy ne fizessen!
Ha legalább az egyik félnél bankszámla jóváírás vagy terhelés van, akkor az már nem minősül készpénzfizetésnek. Ha készpénzzel jön a vevőnk, kísérjük el a bankba, és ott fizesse be az összeget a bankszámlánkra. Vigyázat! Ha átvesszük tőle, és utána rögtön befizetjük a bankba, az nem jó megoldás, hiszen a befizetés bizonylatán látszik, hogy már a vállalkozás fizette be a saját számlájára! Ez a könyvelésben úgy fog szerepelni, hogy befizeti a vevő a házipénztárba, amit a vállalkozás befizet a saját bankszámlájára. Két ügylet, az elsővel megszegtük a korlátozást.
Az sem készpénzfizetés, ha a vevő rózsaszín csekken fizeti be az összeget a bankszámlánkra. Tehát ha a vevőnk ott áll a sok készpénzzel, és nem hajlandó bejönni velünk a bankba, akkor egy postára próbáljuk elkísérni…

Naptári hónapot kell figyelni
Ha egy szerződésre úgy történik két készpénzfizetés, hogy hónap 31-én fizet 1 millió forintot a vevő, másnap, 1-én pedig újabb 1 millió forintot, és más készpénzkifizetés nem volt a felek között a két hónap során, akkor ez megfelel a jogszabályoknak, bejelentési kötelezettség sincs. A határok figyelése szempontjából: az 1.500.000,-Ft még megfelelő (bár kapcsoltaknál bejelentés már van), az ezt meghaladó kifizetésre van korlátozás.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Add meg a neved és email címed és küldjük az újdonságokat.

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
A feliratkozással hozzájárulsz ahhoz, hogy a VPB Számvitel Kft. hírleveleket küldjön számodra. Biztosítunk róla, hogy adataidat nem adjuk ki harmadik személynek.
Share This